.png)
Uzu213-as ügynök, az Androméda köd Idegen Világokat Kutató Különleges Alakulatának tisztje, az alábbi rövid beszámolóban adok számot küldetésem eredményéről. Feladatom a Föld nevű bolygónak az adattárukban Óvilágként hivatkozott térségéből, a régió közepéből származó, a helybeliek által „karácsonynak” nevezett szokás céljának, körülményeinek pontosítása volt.
Az archívumunkban szereplő, ide vonatkozó számos forrás áttanulmányozása után már vizsgálódásom korai szakaszában azt a hipotézist állítottam fel, hogy téves a következtetésünk, miszerint a karácsonyt a földlakók a szeretet megünneplésére tartják. Alábbiakban vázlatosan bemutatásra kerülő kutatási eredményeim alátámasztani látszanak azt a feltételezésem, hogy a szeretet ünnepének álcázott karácsony valódi célja a kollektív és átfogó megbolondulás.
Régről ismert adatunk, hogy az ember nevű intelligens lény egészen kreatív módon képes összezavarni az általunk ésszerűnek, egyszerűnek, természetesnek tartott dolgokat. Különleges érzékük van a káosz teremtéshez, számos helyzetben feltártuk, milyen mélyen gyökerező vonzódását mutatnak mindenhez, ami a harmóniából szenvedést, azt örömből zűrzavart okoz.
Úgy tűnik, ezek közé a jelenségek közé illeszthető az általuk karácsonynak nevezett lehetőség is, mely módot ad a családi és össznépi őrületkeltésre.
Zárójelben jegyezem meg - egyben ígéretes és gazdag további kutatási területnek tartom - hogy sajátos, addiktívnak nevezhető kötődésük a kétségbeeséshez az utóbbi időben egy új rítust látszik teremteni. A rítus neve „pszichiátriai magánrendelés”, és liturgikusnak tűnő helyeken nem kis pénzáldozattal heti-kétheti rendszereséggel hódolnak neki. Érdekes módon - a legtöbb kezdeti észlelés szerint - szinte kivétel nélkül szemüveges ceremóniamester vezetésével.
A karácsony nevű kollektív és átfogó megbolondulás tanulmányozására életszerű közelségből, a Budapest XIII. kerület nevű földrajzi helyen, egy ún. értelmiségi család életbe való betekintéssel volt módom. A karácsonyi őrület már napokkal az alkalom előtt megindul, és meghatározó eleme a tülekedés a szupermarketben, majd az ajándéknak szánt parfüm és nyakkendő után rohangálás zárás előtt fél órával.
Hozzátartozik a repertoárhoz az egy kisebb falu táplálására elegendő étel előállításának szokása.
A mennyiséggel kapcsolatban, úgy tűnik, az a két meghatározó szabály, hogy mindig több legyen, mint amit a család jóízűen el tud fogyasztani, és biztosan haladja meg azt a teherbíróképességet, amit egy nap alatt a háziasszony kényelmesen elő tud állítani – ezzel feltételezhetően a kellő szintű bevezető feszültség kialakítása a cél. A szorosan az ünnep napjára tartozó rituálék közül a teljesség igénye nélkül a következőket találtam meghatározónak:
- fenyőfa aljának sikertelen beillesztése a fatalpba
- összeveszés a porszívózáson
- a félig feldíszített fa felborítása
- ordibálás a gyerekekkel: „hozzátok vissza a húsklopfolót, az nem arra való, hogy troll-háborút játszatok vele!”
- ordibálás a férjjel: „nehogy megint ideállítsanak a hülye bátyádék idő előtt, még semmivel nem vagyok kész”
- ordibálás a gyerekekkel: „mért nem öltöztök már fel”
- ordibálás a férjjel, hogy nem képes egy normálisabb nyakkendőt találni
- ordibálás a feleséggel: „megint a hülye anyád vagonnyi bejglijét esszük két hétig”
- ordibálás a férjjel: „mindenki képes normálisan karácsonyozni, csak te szidod állandóan az anyámat, pedig ilyen idősen is minden évben mennyi finom bejglit süt nekünk”
- mosolynak álcázott fogvicsorgatás az ötödik rénszarvas mintás zokni kicsomagolásakor
- kollektív összeveszés az asztalnál, hogy Aranka néni 1930-ban kire hagyta az antik evőeszközkészletet
- a feldíszített fenyő újbóli felborítása
- ordibálás a gyerekekkel, hogy nem igaz, hogy ők az egészből csak ezt tudják élvezni
Elvétve akadnak ettől eltérő jelenségek, főleg a helybéliek által „vidék”-nek nevezett térségekből. Úgy tűnik, ott tipikusnak mondható a sült hurka után a kanapén elnyúló, a forralt bortól kissé kipirultan kuncogó szülők, és a fa alatt a nagyszülőkkel önfeledten játszadozó gyerekek előfordulása is.
A jelenség még több jövőbeli vizsgálatot, de leginkább sok-sok további megfontolást igényel…
(Photo by Stephen Broome on Unsplash)